Udvarhelyi Híradó - 2008

Hétköznapi románt könnyedén! (2008-03-20)

Egyéves munka eredménye az a román nyelvtankönyv, mely múlt héten került ki a nyomdából, és kezdőszintet ajánl a tanulni vágyóknak. Az Exactprotokoll internetes honlapján folyó románnyelv-tanítás alapján készült a könyv, melyet Barta Mariuca romántanárnő lektorált, a Viharsarok Egyesület kezdeményezésére született meg, illetve Nemes Anna Borbála, az egyesület vezetője felelős a munkáért.

A hiánypótlás adta az ötletet a könyv összeállítására, továbbá az a legnagyobb előnye, hogy idegen nyelvként kezeli a románt, tehát akárcsak más nyelvek esetében, ez is úgy épül fel, mint egy kezdő szintű idegennyelvkönyv (készülőben a kö­zépszintű is), melyet magyar anyanyelvűek hasznosíthatnak. A könyv gyakorlati szempontokat követ, a román köznyelvet igyekszik átadni, nem törekszik nyelvtanilag a teljességre. Tartozik hozzá egy hanganyag, CD is – a helyes kiejtéshez nyújtva segítséget anyanyelvi szinten beszélőkkel rög­zí­tették a szövegeket –, ami azoknak adhat fogódzót, akik csak ritkán hallanak román beszédet. 52 leckét tartalmaz a könyv, szójegyzék és szöveg, továbbá hangtan és alaktan tartozik a leckékhez – ezek végén fe­la­da­tokat találnak. A feladatok megoldásait nem közlik, ellenben a leckék alapján folyó on-line románnyelv-tanítás oldaláról a megoldásokat, és ha szükséges, tanári visszajelzéseket is kaphat az érdeklődő (http://exactprotokoll.ro). A nyelvkönyvet, melyet Zoltáni Hajnal írt, és melyet húsvét után mutatnak be, diákok és felnőttek egyaránt használhatják.

Barabás Blanka - Udvarhelyi Híradó

Könyvbemutató - XIX. évfolyam, 59. szám, 2008. Március. 27, Csütörtök

Zoltáni Hajnal Tanuljunk gyorsan románul! című – kezdő szintet ajánl, hanganyaggal együtt – könyvét március 28-án, pénteken 17 órától mutatják be a városi könyvtár látvány- és hangzóanyag részlegén. A könyv a Viharsarok Egyesület kezdeményezésére készült.

Román nyelvkönyv az asztalon - XIX. évfolyam, 62. szám, 2008. Április. 01, Kedd

Pénteken mutatták be a városi könyvtár látvány- és hangzóanyagtárában a Tanuljunk gyorsan románul! című nyelvkönyvet, melyet Zoltáni Hajnal készített a Viharsarok Egyesület felké­ré­sé­re.
P. Buzogány Árpád is­mer­tette röviden a kiadványt, az­tán Barta Măriuca nyugalmazott romántanár mint lektor, végül a szerző beszélt a könyvről, melynek egyik legnagyobb érdeme, hogy a ro­mán nyelvet idegen nyelvként tárgyalja, ismerteti. Korábban bemutattuk a könyvet lapunk hasábjain, ahol már akkor kiderült, hogy a kezdő szinten tanulni vágyók mindannyian használhatják, ellenben a könyvbemutatón megtudhattuk, hogy az V–VIII. osztályos tananyagot – hangtan, szótan, mondattan egyaránt – is át­fogja, a román kiejtést pedig segíti a kiadványhoz csatolt hanganyag. A kezdő szintű kiadványt egy középszint követi majd, tudtuk meg Ne­mes Anna Borbálától, a Vihar­sa­rok Egyesület vezetőjétől. A könyv, mely az egyesület internetes román nyelvű tanfolyama alapján készült, hang­anyaggal együtt 39,50 lejbe, hanganyag nélkül 28 lejbe kerül, és megrendelhető honlapjukon (viharsarok.erdely.org címen), a szerzőtől, Zoltáni Hajnaltól Derzsből, illetve megvásárolható Székely­ud­var­helyen, a Petőfi Sándor utc­á­ban található papírárudában.

 Muzsna – Szakmára adták a fejüket - XIX. évfolyam, 104. szám, 2008. Május. 30, Péntek

„A falut övező domboldalon egykoron volt tizenkét lik, ide menekültek a muzsnaiak tatárjárás idején. A likakból ma már csak kettő maradt, ám azok is beszűkültek” – mesélik az iskolaudvarról látható mélyedések történetét a székelymuzsnaiak.

Évszázadokkal később ismét a „menekülés” vált általánossá a településen – a nehezen megművelhető föld helyett sokan szakmát választottak. A közeli vasút Brassóba, Segesvárra vitte a falubelieket, a nőket szolgálni, a férfiakat kőműves-, ácsmesteri szakmát tanulni. A vasúti közlekedést idővel országúti váltotta fel, ami éppen ellenkezőleg hatott Székelymuzsna életére. Az elhanyagolt, rossz útra ritkán fordul autó, a faluból jelenleg senki sem ingázik udvarhelyi munkára. Két helyi gazdasági egységet leszámítva a helybéliek ma otthon próbálnak megélni abból, amit egykoron feladtak: földművelésből és állattenyésztésből.

Muzsnai utunk első állo­má­sát még a falu előtt meg kellett ejtenünk, a szé­kely­derzsi polgármesteri hi­va­tal­nál a muzsnai származású Bar­tos János alpolgármestert ke­restük. „Én is csupán 1970-ben jöttem haza, Brassóból” – be­szél a fenti ábrázolásba illő é­lettörténetéről Bartos János, majd a település jellemzőit mu­tatja be: Székelymuzsnában 275 házszám van, ám ezek közül ke­vés, csupán 100–150 a gazda­ság. Kiöregedett a falu, illetve so­kan elmentek Brassóba, Se­ges­várra, Székelyudvarhelyre – ma­gyarázza a megfogyatkozott gaz­daságszámot az alpolgár­mester. Általában a földmű­velés, az állattenyésztés az, a­miben a helyiek megtalálják a mindennapokat, de helyben van két gazdasági egység is, a­mely munkát kínál a fiataloknak. Egyrészt ott van a rend­szer­váltás küszöbén beindult fafeldolgozó egység, mintegy 30 munkahellyel – beszél a he­lyi lehetőségekről Bartos –, il­let­ve egy tejfeldolgozó üzem, mint­egy 9–10 munkással. Utób­bi­nál a sajt- és túrókészítésen van a hangsúly, termékeik or­szágszerte megtalálhatók.

Motollát idéző falu
„Itt mindig azt mondták, hogy a falu fekvése olyan, mint a motolla. Van két elágazása a patak mellett, a Román utca és a Gandzsia. Előbbi neve ál­lí­tólag onnan ered, hogy annak i­dején román munkásokat hoztak a helyi birtokokra. Az ágak mellett van a településnek egy Alszeg és egy Felszeg része. Az e­gész úgy néz ki, mint egy test, ki­tartott kezekkel” – mutatja be részletesen a falu fekvését Bal­lai György székelymuzsnai re­for­mátus lelkész, aki ér­ke­zé­sünkkor éppen vallásórára ké­szült – ottlétünkkel egy picit meg­csúsztattuk azt. A 62 éves, ma­gyarózdi (Maros megyei) szü­letésű Ballai György 1973 szep­temberében került Muzs­nára, és 35 éve szüntelenül fogadja a híveket. „Amikor ide­jöt­tem, még 400 lelket számol­tunk, azóta ez 225-re csökkent. Többségük református, hozzá­ve­tőleg 80 unitárius, de akadnak baptisták is, főleg a romák kö­réből” – beszél a falu fele­kezeti jellemzőiről a református lel­kész. Itt a földből sohasem tudtak megélni – véli a lelkész, majd ezzel magyarázza a gya­korolt vagy éppen elhanyagolt hí­vői teendőket: a föld helyett szakmát kellett tanulni, majd ab­ban kiszállással dolgozni hét­fő­től szombatig. Vasár­na­pon­ként térhettek haza a férfiak, ad­dig az asszonyok vállaltak részt a kollektívben. Az át­lag­életkor ma elég magas, a temp­lomba járók nagy része 70 é­ven felüli.

Elfeledett külön utak
Székelymuzsna nem mindig tartozott a derzsi községhez, az Osztrák–Magyar Monarchia ide­jén Muzsnán keresztül ment a főút, Agyagfalva irányából. Az elő­ző rendszerben kapcsolták a fa­lut közigazgatásilag Szé­kely­derzshez, hogy a buszjáratok minél több helységet érint­se­nek – idézi fel a régmúltat a lel­kész, majd hozzáteszi: azóta sem volt külön a két település. Az utak azonban tönkrementek, je­lenleg napi két – egy kora reg­geli és egy délutáni – buszjárat van Muzsnára, de rendszeresen senki sem ingázik a faluból. Most mégis elindulni látszanak a dolgok: felújítják a vízhálózatot, utakra, szennyvízhálózatra tettek le pályázatot, és egy jelerősítő mobiltelefon-antennát is ígérnek a környéknek. Az orvosi rendelőt is nemrég újították föl, ide kéthetente jár az orvos, de állandó jelleggel helyben van egy beteggondozó.

Összezsugorodó oktatás
Székelymuzsnában egy elemi iskola és egy óvoda működik, az elemi osztályok összevonva két csoportra. „A mai I–IV. osztályhoz képest korábban hét osztályos tanmenet volt a faluban, egy unitárius felekezeti, egy református felekezeti és egy az állami oktatás keretében. 1982-ben szűntek meg ezek, akkor kerültem ide” – mutatta be a helyi iskola történetét Kovács Ibolya tanítónő. A jövő még a jelennél is kedvezőtlenebb: a következő tanévtől a mostani 22 gyerek helyett csak 19 marad, így csak egyetlen elemi cso­port indul. A tanintézményben ugyanakkor helyet kap 16 óvo­dás korú gyerek, illetve az is­ko­lavezető-tanítónő mellett még egy tanítónő és egy óvónő. „Szívvel-lélekkel tanulnak a muzs­nai gyerekek, szeré­nyeb­bek, mint városon, jobban hall­gat­nak a tanító szavára, de persze itt is van mindenféle” – be­szél a helyi gyerekekről a ta­ní­tó­nő, aki úgy véli, nehéz a helybé­lieknek kimozdulni a falu­ból: az V–VIII. osztályos diá­koknak – ha csak Derzsbe járnak iskolába – már negyed hét­kor a kapu előtt kell lenniük, majd délután négykor jöhetnek ha­za. A fél napot ott töltik, fá­radtan érnek haza, nincs tü­relmük már tanulni, ha viszont mégis szóba jönne a továbbta­nu­lás, akkor a pénz lesz a gond – beszél a nehéz helyzetről Ko­vács Ibolya. A faluban 4–5 évvel ezelőtt ala­pították meg a Viharsarok Egye­sületet, így a muzsnaiaknak internet-hozzáférési lehe­tő­sé­gük is van. Az egyesületnél egyéb­ként rendszeresen szer­veznek rövid, tíznapos nyelvtanfolyamokat, nyáron egymás u­tán jönnek a csoportok, előfordult, hogy Besztercéből is. Nem­zet­közi kapcsolatokat tekintve Szé­kelymuzsnának van egy So­mogy megyei testvértelepülése, Da­rány. Velük éves rendsze­rességgel tartják a kapcsolatot, rend­szert a községi falunapok idején, ám idén először Szé­kely­muzsna külön szervez faluna­- p­ot augusztus 16-án.

Új út, víz- és szennyvízhálózat segíthet
A pénzutalás függvényében ha­ladnak Derzs és Muzsna vízhálózati rendszerének felújításával, eddig csupán a községközpontban sikerült kicse­rélni a csöveket, ami a munkálatok közel 30 százalékát jelenti. Elkészült azonban a község úthálózatára és szenny­vízhálózatára vonatkozó pályázati csomag, melyet a község megyei szinten elsőként nyújtott be a programot koordináló ügynökséghez – számolt be lapunknak az eredményekről Pál Ernő, Székelyderzs község polgármestere. A helyszíni ellenőrzés már lejárt, a szak­értők közel 60 ponttal értékelték a pályázatot, ami ezen a téren viszonylag magas pontszámnak minősül. Ez egyébként azért fontos, mert országos szinten a pályázatokat pontszámok függvényében finanszírozzák. A derzsi projekt összértéke 2.450.000 lej.

Bálint István

Muzsna – Az első falunap - XIX. évfolyam, 159. szám, 2008. Augusztus. 15, Péntek

A Viharsarok Egyesület szervezésében első ízben hívták találkozóra, együttlétre Székelymuzsnában a helyieket, elszármazottakat. Kulturális prog­ram, ökumenikus istentisztelet, közös ebéd, sport- és szórakoztató programok várják a résztvevőket, majd bállal zárul a nap.
Szombaton a nagyrészt a kultúrházban zajló falunapot 9.30-kor nyitják meg – tudtuk meg Nemes Anna Borbálától. Az ünnepi beszédek, koszorúzás után kulturális műsor keretében a derzsi asszony­kórus vendégszerepel, valamint a muzsnai gyermekek Mécsvirágok színjátszó köre lép fel. Az óvodások és kisiskolások fonójelenettel készülnek. 12 órakor nyitják meg a helyiek szépteremtését bemutató kiállítást. Az ökumenikus istentisztelet fél 1-kor kezdődik a református templomban. Díszebéd után vetélkedőkre, játékos programokra várják a családokat. Zenés-táncos mulatsággal ér véget a falunap. A szervező egyesület tagjai örömmel mondták el, hogy falusfeleiket az előkészület megmozgatta: jó szívvel segítettek. Ugyanakkor a Communitas Alapítvány is támogatta a hagyományteremtő szándékú kezdeményezést. (M. M.)

Végre találkozhattak! - XIX. évfolyam, 161. szám, 2008. Augusztus. 19, Kedd

A Viharsarok Egyesület első falunapi meghívására mintegy 350 egykori muzsnai gyűlt össze az ország minden részéből, és még az Amerikai Egyesült Államokból is. „Otthoni” hangulat volt – a régen látottak és a viszontlátás örömével.
Az emlékműnél a szervezők részéről Nemes Anna Borbála mondott üdvöz­lőbeszédet, majd Derzs polgár­mestere, Zoltáni Csaba. A koszo­rúzást követően Bálint Benczédi Ferenc kolozsvár-belvárosi unitárius lelkész, az elszármazottak nevében szólva, felidézte a faluhoz fűződő gyermekkori emlékeit. Dénes Ibolya szavalata után a kultúrházban folytatódott a falutalálkozó. A muzsnai gyermekek Mécsvirágok színjátszó körének előadása, a Lúdas Matyi nagy sikert aratott, majd a helyi óvodások és kisiskolások fonójelenete hatotta meg az egybegyűlteket. Kovács Erika óvónő és Kovács Ibolya tanítónő csoportja font, énekelt, gyermekjátékot mutatott be. És táncoltak a 2–3 évesek is. A derzsi asszonykórus vendégszereplése után az érdeklődők megtekintették a 11 felnőtt és 22 gyermek alkotó népművészeti kiállítását.
Az ökumenikus istentiszteleten Ballai György református lelkipásztor rímbe szedett jókívánságot tolmácsolt, ugyanakkor az 50 éves kortársakat is megünnepelték. A 84. zsoltár alapján a boldogságkeresésről Újvárosi Katalin unitárius lelkész, Simon András baptista prédikátor és a házigazda lelkész beszélt. A közös ebéden köszöntötték a falu legidősebbjeit. Közösségépítő szórakoztató programokkal ért véget az első muzsnai falunap, amelyet a Communitas Alapítvány is támogatott.

Ünneplések - XIX. évfolyam, 194. szám, 2008. Október. 03, Péntek

A Viharsarok Egyesület és a helyi polgármesteri hivatal közösen köszönti Székelyderzs község nyugdíjasait a helyi kultúrotthonokban délután fél hatkor: október 8-án Derzsben, 9-én Muzsnában rövid ünnepéllyel összekapcsolva 340 élelmiszercsomagot osztanak ki a nyugdíjasoknak. A programot a szervezőkön kívül Hargita megye tanácsa is támogatja.
Az oldalt írta és szerkesztette: Molnár Melinda

Gyorsan románul, akár a neten is (2008. 03. 28.)

2008. március 28-án, pénteken délután 5 órától a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban mutatják be Zoltáni Hajnal Tanuljunk gyorsan románul címû könyvét, a hozzá tartozó hangzóanyaggal. A kezdõ szintû nyelvkönyv az iskolák V-VIII. osztályos román tantervéhez van igazítva – tudtuk meg a székelymuzsnai születésû szerzõtõl, és egyaránt ajánlható felnõtteknek meg diákoknak. Összesen 52 leckét tartalmaz, mindegyik mellett román–magyar szójegyzékkel, és a tanulni vágyókat segíti az is, hogy a teljes román szövegben megjelölték a hangsúlyokat. A könyvet a muzsnai Viharsarok Egyesület adta ki, a hangzóanyagot az Exact Protokoll Kft.-vel közösen. A Zoltáni Hajnal által kidolgozott tananyagnak a világhálón elérhetõ változata iránt is nagy a kereslet.

Polgári Élet

Könyvbemutató (2008-03-27)

Zoltáni Hajnal Tanuljunk gyorsan románul! című – kezdő szintet ajánl, hanganyaggal együtt – könyvét március 28-án, pénteken 17 órától mutatják be a városi könyvtár látvány- és hangzóanyag részlegén. A könyv a Viharsarok Egyesület kezdeményezésére készült.

Könyvbemutatót tartanak Székelyudvarhelyen

Holnap délután 5 órától a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban mutatják be Zoltáni Hajnal Tanuljunk gyorsan románul című könyvét, a hozzá tartozó hangzóanyaggal. A kezdő szintű nyelvkönyv az iskolák V-VIII. osztályos román tantervéhez van igazítva – tudtuk meg a székelymuzsnai születésű szerzőtől, és egyaránt ajánlható felnőtteknek és diákoknak. Összesen 52 leckét tartalmaz, mindegyik mellett román–magyar szójegyzékkel, és a tanulni vágyókat segíti az is, hogy a teljes román szövegben megjelölték a hangsúlyokat.

voxfm.ro

Hargita Népe - 2008

Viharsarok Székelymuzsnán - 2008. október 16. csütörtök, XX. évfolyam 241. szám  

A székelymuzsnai Viharsarok Egyesület évi rendszerességgel jelentkezik gyerekek és idősek számára szervezett rendezvényekkel. Legutóbb – múlt héten – nyugdíjasnapot tartottak. Az egyesület működéséről Nemes Anna Borbála, az egyesület vezetője nyilatkozott a HARGITA NÉPÉnek.
– Könnyű volt nevet találni a szervezetnek, ugyanis székhelyünk Muzsna Viharsarok néven ismert részén, a falu felső felében található – mondja Nemes, a Marosvásárhelyen született, és húsz évig Magyarországon élt, ma már muzsnai egyesületvezető. 2003 decemberében azzal a céllal hozták létre az alapítványt, hogy fellendítsék a település kulturális életét. Egyelőre a muzsnai és székelyderzsi lakosság számára szerveznek programokat, de már olyan eseményeket is rendeztek, melyre környékbeli, sőt a megyehatáron túlról is érkeztek gyerekek.
– Idén nyáron csángó gyerekek számára szerveztünk nyelvtábort. Egyébként évi rendszerességgel hirdetünk meg román, angol és magyar nyelvtáborokat, ezek népszerűsége töretlen – teszi hozzá az RMDSZ színeiben Székelyderzs alpolgármestereként dolgozó Nemes Anna Borbála.
A táborozás gondolatát mondhatni a kényszer szülte, ugyanis a legközelebbi várostól, Székelyudvarhelytől mintegy 15 km-re lakó muzsnai gyerekeknek nehéz nyelvkurzusokra járni, így csakis nyári táborszervezéssel tudnak segíteni nekik a nyelvtanulásban. És a rendszer olyannyira bevált, hogy ma már nemcsak a falusiak jelentkeznek a nyelvoktatásra, hanem a városokból is akadnak tanulni akaró iskolások.
Az időseknek szóló nyugdíjasnap is jó kezdeményezésnek bizonyult: a pár éve elindított, ajándékcsomaggal tarkított, estébe nyúló rendezvényen az általános iskolások rövid kulturális műsorral lépnek fel. És szép számmal akad hallgató, a község 1100 lakójából ugyanis 340 kapott csomagot.

Kozán István